A szakképzésről

Valamilyen szakmát elsajátítani sok féle úton lehet. Van, aki családi hagyományokon keresztül ismer meg különböző mesterségeket, van, akit a kíváncsisága, az érdeklődése hajt, és persze akad olyan is, aki azért választ egy-egy szakmát, mert jobb nem jutott az eszébe. Azonban minden esetben szükséges a tanulás. Manapság erre könnyen elérhető eszközök is a segítségünkre vannak, hiszen bizonyos szakmai ismeretek, bizonyos fogások, eljárások az internet segítségével is könnyen elsajátíthatók. Ahhoz azonban, hogy valaki megismerhesse egy szakma minden elemét, szükséges a szervezett keretek közötti tanulás, azaz iskolába kell járni, mesteremberektől kell tanulni.

Attól függően, hogy az a szakma, amelyet választunk mennyi idő alatt sajátítható el, a magyarországi iskolarendszer is több lehetséges választást kínál számunkra. Tanulhatunk szakmát középfokú képzésben, így lehetünk például asztalosok, eladók, szakácsok, ápolók vagy akár informatikusok is. Az is lehet, hogy olyan szakmát szeretnénk megtanulni, amelyhez felsőfokú végzettség, azaz diploma szükséges, mint például a tanár, orvos, jogász, építészmérnök. Szerencsére az iskolarendszer lehetőséget ad arra, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelő tanulási formát, így bizony felnőttként is újabb és újabb szakmát sajátíthatunk el.

Általában amikor szakképzésről beszélünk, akkor olyan szakmákra gondolunk, amelyek a középfokú oktatásban tanulhatók. Jelenleg a szakképzés magyarországi rendszere három iskolatípust különböztet meg:

Szakiskola, melyben a sajátos nevelési igényű tanulók szerezhetnek szakmát. (Ezt az iskolatípust korábban speciális szakiskolának hívták.)

Szakközépiskola, melyben azokat a három év alatt megszerezhető szakmákat lehet elsajátítani, amelyekhez nem szükséges az érettségi. Ilyen például a kőműves, ács, eladó, szabó, hegesztő, cukrász, szerszámkészítő. Ezekre a szakmákra jellemző, hogy sok gyakorlati tudást igényel az elsajátításuk, így a képzés jelentős része gyakorló szakemberek között, vállalatoknál zajlik, nem pedig az iskolapadban. Ebben az iskolatípusban ugyan nem szükséges az érettségi, azonban a szakma megszerzését követően lehetőség van további két év tanulást követően az érettségi megszerzésére is. (Ezt az iskolatípust korábban szakiskolának vagy szakmunkásképzőnek hívták.)

Szakgimnázium, mely szakmai érettségi megszerzését biztosítja, azaz a tanulók a gimnáziumokhoz hasonlóan négy év tanulást követően érettségit tesznek, ennek során azonban szakmai ismeretekről is számot adnak. A négy év során ún. ágazati szakképzés folyik, azaz a szakmai érettségivel nem konkrét szakma megszerzése történik, hanem egy-egy ágazathoz kapcsolódó szakmai ismeretek elsajátítása. Az itt tanulók választhatnak (de ez nem kötelező) ún. mellék-szakképesítést, így az érettségivel egy időben konkrét szakképesítés is szerezhető, lehet pl. pincér az, aki a vendéglátóipar ágazatban tanul. Egy további év tanulással olyan szakképesítés megszerzésére is lehetőség van, melyhez érettségi bizonyítvány szükséges. Ilyen szakma például az autószerelő, élelmiszeripari technikus, vegyész technikus, magasépítő technikus, műszaki informatikus, szoftverfejlesztő. (Ezt az iskolatípust korábban szakközépiskolának vagy technikumnak hívták.)

A magyarországi iskolarendszerben az alábbi ábrán összefoglalt képzési útvonalak állnak rendelkezésre. Erről az is leolvasható, hogy valamennyi iskolatípus és képzési szint kínál továbblépési lehetőséget, biztosítja a különböző tanulási lehetőségek elérését.

kepzesi-utvonalak

Azokat a szakmákat, melyeket az iskolákban tanulni lehet, az Országos Képzési Jegyzék, rövidebb és elterjedtebb nevén az OKJ tartalmazza.

forrás: https://szakmavilag.hu