Gyönyörű tavaszi napra ébredtek 2026. március 13-án, pénteken a ványais diákok. Szívüket azonban nem csak a kikelet első sugarai melegítették át, hanem a páratlan és megrendítően felemelő március 15-ei iskolai megemlékezés ünnepi pillanatai is. Ez utóbbiról ugyanis – rendhagyó módon – az iskola dolgozói gondoskodtak.  

Kávéház-nyomda-múzeumi lépcső. Pest-Világos-Arad. A 178 éve kitört forradalom és szabadságharc legfontosabb állomásainak mindegyike felsejlett abban az ünnepi műsorban, melyet a Karcagi SZC Ványai Ambrus Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium munkatársai adtak diákjaik számára. A Benczéné Szabó Gabriella tanárnő által rendezett megemlékezés nemzeti színű kokárdák, zászlók, virágok és mécsesek segítségével hűen elevenítette fel nemzeti ünnepünk történetét. Jókai, Petőfi és Juhász Gyula örökérvényű sorai mellett igazi kuriózumként hatott Somogyi Dóra, egykori ványais tanuló Talpra magyar! című verse, melyet az őt korábban tanító oktatók tolmácsolásában hallgathatott meg az ünneplő közönség. A lírai gondolatokat a Szegény Magyarország, a Nemzeti dal és a Harangok dala című zeneművek részletei keretezték, Csaplár Béla igazgató úr drámai erejű tolmácsolásában. Az előadáson az egyik központi motívumként ívelt át az összefogás eszméje. S valóban: ahogyan a ’48-as események összekovácsolták a magyarokat, a fiatalok számára is példamutató módon úgy fogtak össze a túrkevei szakképző intézményünkben dolgozó közismereti és szakmai tantárgyakat tanító oktatók, valamint a laboráns kolléganő. Bátor kiállásukkal a magyar nemzet iránti elkötelezettséget, a feltétlen hazaszeretet és a hősök emléke melletti tanúságtételt a fiatal nemzedék számára is követendő példaképpé emelték – így téve örökre felejthetetlenné az idei március 15-ei megemlékezést.